Három új játékos az alsóligában
A T-Mobile-nál eddig is sok androidos készülékből választhattunk, de úgy látszik, még nem elég széles a paletta, ugyanis a szolgáltató „hamarosan kapható készülékek” oldalán feltűnt újabb három, a zöld robotot futtató telefon.
A készülékek specifikációjából arra lehet következtetni, hogy mind a három az alsóbb osztályban fog indulni, ahol várhatóan szélesebb célközönséget találnak, mint a drágább készülékek esetében.
HTC Desire C
A három készülékből a legígéretesebb talán a HTC készüléke, amely a méltán híres Desire sorozatot készül folytatni. A HTC többi távol-keleti cégnél annyival tart előrébb, hogy ha valaki meghallja a cég nevét, általában minőségi telefonokra asszociál. Emellett a cég védjegye lett a Sense felület, amelyért foggal-körömmel harcol. A Sense a legdrágább készülékektől kezdve az olcsóbb modellekig a cég minden készülékén ott van. Nincs ez máshogy a Desire C esetében sem. A telefonnak 3,5″-es érintőkijelzője van, amely 320×480 képpontot tud megjeleníteni. Már a kijelző felbontásából és méretéből érezhetjük, hogy a borítás alatt nem egy vadállati belső található: processzorra mindösszesen 600 Mhz-es, Qualcomm MSM7225A chip. Mielőtt mindenki elhajtaná a gondolatot, hogy a telefon egyáltalán működőképes, fontos megjegyezni, hogy a CPU ARMv7-es architektúrára épül, így a 800 Mhz-es régebbi kollégáknál jóval gyorsabb. Ráadásul a frissnek nevezhető Ice Cream Sandwich operációs rendszert kell meghajtania, amely – amíg valami extrém nagy dolgot nem várunk el – teszi a dolgát gördülékenyen. GPU-ja a már jól ismert és lassan kiöregedő Adreno 200, RAM-ból pedig 512MB található a telefonba. Belső tárhelye 1GB, tehát nem árt mellé egy SD kártya. A többi szokásos körítés sem marad temészetesen el, FM rádió, GPS, Wifi, Bluetooth, tehát minden, ami egy androidos telefon kötelező tartozéka 2012-ben, az a Desire C-ben is benne van. A HTC és Dropbox megállapodása révén az első két évben 25 GB tárhellyel gazdálkodhat az, aki HTC okostelefont vesz, és használja a Dropbox klienst.
Akinek a minőség és a kidolgozottság is fontos az olcsó ár mellett, nézzen rá a Desire C-re, jó választás lehet.
Sony Xperia tipo
Amikor a Sony átvette 100%-ban az Ericssontól a készülékek gyártását nem hogy lejjebb csavarta fokozatot, hanem erősített. Az azóta tisztán „Sony” márkanév alatt kijött telefonok egytől egyig megtestesítik azt a vonalat, amit a cég megpróbál képviselni. Az Xperia tipo-ra ránézve is egyből látszódik, hogy ez egy újvonalas telefon. A készülék az előbb említett Desire C-nél még kisebb, kijelzőjének átlója 3.2 hüvelykes, így női kézbe bátran ajánlott.
A telefonról egyébként hasonlóan nyilatkozhatunk, mint tajvani kollégájáról. Olcsó, gyenge hardver, amit várhatóan az ára kompenzálni fog. A telefon központi egysége 800 MHz-es, egymagos Qualcomm MSM7225A processzor, ami mellett a GPU az Adreno 200-es modellje. Bizony, ez ugyanaz a csapat, mint a HTC-ben, csupán a Sony magasabb frekvencián járatja a CPU-t. Memóriája 512MB, a belső tárhelye pedig 2.9GB, amelyből a felhasználó közel 2.5 GB-ot használhat, erre bizony már férhetnek programok és zenék is bőven.
Aki egy kicsit „más” élményre vágyik, vagy szimpatizál a Sony mostani világával, viszont nem szeretne sokat költeni a telefonjára, és ezért sokat nem is vár el tőle, azoknak ez az apró telefon jó választás lehet.
Alcatel One Touch 918 Mix
Az Alcatel az egyik nagy visszatérő, aki már régóta foglalkozik telefonokkal, ám a Google Android vonalát még csak az utóbbi időben igyekszik meglovagolni. A One Toch 918 szintén az olcsóbb készülékek csoportjába tartozik, azon belül is a fiatalok egyik kedvence lehet. Mégpedig azért, mert az elérhető ára mellett elő és hátlapja cserélhető, így könnyen az aktuális hangulatunkhoz illeszthető a telefon megjelenése. A cserélhető dolgoknak megvan a hátulütője is, hiszen az olcsó műanyagok miatt a telefon hajlamos a „nyöszörgése”, nem a minőségi kidolgozottság érzetét kelti.
Kijelzője hasonlóan a Sony modelléhez 3.2 hüvelykes, a mostani óriási készülék mellett eltörpülhet, de a fiataloknak ez bőven elég arra, hogy SMS-t írjanak, vagy óránként felnézzenek a Facebookra. A telefon lelke egy kevésbé ismert, ARMv6 alapokra építkező MT6573 processzor, ami mindösszesen 650 Mhz-en ketyeg. Hogy az operációs rendszer és a programok kellő sebességgel működjenek, a gyártó mellérakott egy PowerVR SGX531grafikus gyorsítót. Ez e két hardver természetesen nem váltja meg a világot, de kellően gyorsan és pontosan végzi a munkáját. Ha az alap programoknál maradunk, nagy csalódás nem fog érni bennünket, a komolyabb játékoktól azonban el kell köszönnünk. Emellett arra is fel kell készülnünk, hogy ezen a modellen az Android még egy korábbi, 2.3.5-ös verziója található. A korosodó hardver és szoftver a beszámolók alapján egészen jól tud együtt működni, tehát nem kell sajnálni, hogy nincs Ice Cream Sandwich. Van viszont egy kicsit átdolgozott felület, ami pont annyi, hogy ne legyen zavaró. Említést érdemel még, hogy az Alcatel jó néhány hasznos appot feltelepített előre a telefonra, így nem egy üres telefont kell belaknunk, hanem egy kicsit már elő van készítve a legfontosabb programokkal.
Multimédiás téren sem szabad sokat várni a telefontól, olcsó, gyenge kamerát építettek a telefonba, ami azért arra elég, hogy a legfontosabb pillanatokat meg tudjuk örökíteni, és a barátokkal Facebookon vagy Twitteren azonnal meg tudjuk osztani.
A készülékeket a T-Mobile hamarosan forgalmazni kezdi, ám a Desire C és a Sony készüléke már elérhető a Vodafone kínálatában, míg a Sony Xperia tipo a Telenortól is beszerezhető.
